Összes szócikk
-
Nicolás Gómez Dávila kolumbiai – ennek ellenére, vagy éppen ezért – kritikusan nyugati gondolkodó írja a múlt században: „Európába utazni olyan, mintha egy házba látogatnánk, hogy a szolgák megmutassák nekünk az üres termeket, amelyekben egykor fényes ünnepségek zajlottak”. Sokan Dávilának igazat adva úgy gondolják, hogy Európa: volt; mi úgy gondoljuk: lesz. De ehhez Európának meg…
-
Alighogy véget ért a száz év magyar magány, lavinaszerűen ránk zúdult a parttalan jogszaporítás és a mindent fekete-fehérben látó eltörléskultúra. A nyugati fehér keresztény kultúrkör ellenében meghirdetett faji alapú osztályharc két olyan ideológia ötvözése, amelyek egyenként is diktatúrákhoz vezettek. Mi csak tudjuk, hisz mindkettőt megszenvedtük. Az új ébredés tehát sem nem ébredés, sem nem új.…
-
Az egyik kedvenc filozófusom, Ludwig Wittgenstein gondolatát némiképp kiigazítva induljunk ki abból, hogy „nem az a misztikum, hogy milyen a magyar kultúra, hanem az, hogy egyáltalán létezik”. Márpedig a magyar kultúra létét még a legmegveszekedettebb újmarxista vagy liberája sem meri tagadni. Olyannyira létezik, hogy még ünnepnapot is szenteltünk neki, évtizedek óta minden év január 22-én…
-
A vörös bika leszállt a vászonról. Már a teremtésekor elég nyomorultul érezte magát, és ebben nagy szerepe volt egy nem különösebben tehetséges vasmunkásnak. A nem különösebben tehetséges vasmunkás esténként hódolt a szenvedélyének, a pártlap kevés számú és silány minőségű, színtelen reprodukcióit másolta nagy buzgalommal a negyedik emeleti ruhaszárítóban, a lépcsőház lakói ezért enyhén ütődöttnek tartották,…
-
Hogy léteznek magyarok, azt nem illik vitatni. A közmegegyezés szerint azért vannak a világon, hogy otthon legyenek benne. Ezt elég régóta mondogatják maguknak, de valahogy nem akarják elhinni. Magyarok tényleg az egész világon élnek, igaz, sokan a világ alatt Magyarországot értik. Ők a magyar magyarok, vagyis az anyamagyarok. Aztán vannak a nem magyar magyarok, mint…
-
A willkomenskultur kitörésekor, amikor még Angela Merkel szabta meg, hogy Európának merre van az előre, eljátszadoztam azzal a gondolattal, hogy mi lenne, ha a székelyek felkerekednének. Előrebocsánatám: a valósággal bármi egyezés csak a véletlen műve lehet! Szóval történt egyszer, amikor még mindenki keresztül-kasul kosornyázhatott az Európai Unióban, hogy hétszázezer székely fogta magát, s nekiindult. Megfogadták…
-
Sokan sokszor hivatkozták, cáfolták vagy éppen igazolták már Hegel gondolatát „az ész cseléről”, idézzük a talán legérthetőbb megfogalmazásában: „A világtörténetben az emberek cselekedetei még valami mást eredményeznek általában, mint amit céloznak és elérnek, mint amit közvetlenül tudnak és akarnak. Megvalósítják érdeküket; de ezzel még valami továbbit hoznak létre, ami belsőleg szintén benne rejlik, de nem…
-
Idén ünnepeltük a Himnusz, valamint két zsenink, Petőfi Sándor és Madách Imre születésének kétszázadik évfordulóját. Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztő asszonya vetette fel az ötletet, hogy mi lenne, ha a bicentenáriumi emlékév végén a Magyar Nemzeti Bankban elhelyeznénk egy időkapszulát, amit a 300. születésnapon nyitnának ki a reménybéli örököseink. Ezúton is megköszönném a…
-
Valamiért hírértéke lett annak, hogy további öt év letöltendőt kaptam a Petőfi Irodalmi Múzeum élén. Ennek okán ismét megerősíteném, mit tekintek nemzeti kultúrának. A modern magyar kultúra nemzeti kultúra. Két évszázada tanuljuk ezt Petőfiéktől, de még mindig nem érezzük át. Például amikor a kultúra területén is azt mondjuk, hogy „határon túli”, akkor ez azt mutatja,…
-
Arról, hogy nem elég megszerezni egy területet, hanem valamit kezdeni is tudni kell vele, mi, magyarok elég sokat mesélhetnénk. 1918. december 1-jén 1228 román küldött Gyulafehérváron megszavazta azt a határozatot, amely kimondta Erdély egyesülését az akkori Román Királysággal. Számukra a MÁV ingyenvonatokat biztosított. És amikor rá két hétre a román hadsereg megindult Erdély szíve felé,…
-
E hét csütörtökén nyitottuk meg a Madách-kiállításunkat. Épp itt volt az ideje, hogy Petőfi mellett a másik kétszáz éves zsenink előtt is tisztelegjünk a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Annál is inkább, mert Madách Tragédiája az esztétikai értékei mellett látnoki mű. Éppen száz esztendeje, 1923-ban írja Babits Mihály a Tragédia előszavában azt, amit a kiállításban is idézünk:…
-
Amióta az eszemet tudom, könyvek között élek. Azért olvasok, mert szenvedélyesen szeretek olvasni, számomra öncélú élvezet. Ezért egészen 2008-ig még az sem érdekelt, hogy milyen a könyv kiállítása, se a borító, sem a tipográfia nem számított, a betűk által közvetített tartalom levált a könyvtárgyról. Arra, hogy egy könyv tárgy is, annak minden esztétikai és metafizikai…
-
2011-ben az Országgyűlés november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította, mert 1844-ben ezen a napon fogadták el azt a törvényt, amely a magyar nyelvet államnyelvvé tette hazánkban. Azóta tehát hivatalosan is nyelvünkben élünk mint nemzet. Az ehhez szükséges testtartás: magyar szemmel kell nézni a világra, mert – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Sátoraljaújhelyen a Trianon-emlékmű avatásán…
-
Kezdjük onnan, ahonnan az orosz-ukrán háború kitörésekor indultunk: minden háború értelmetlen, minden emberi élet egyszeri, megismételhetetlen és pótolhatatlan – keresztény nézőpontból szent. Ezt gondoltuk és gondoljuk mi keresztény alapon. És amikor még számított, hogy mit gondol a Nyugat, ezért is születhetett meg Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata. Ettől még a világban naponta történtek és történnek…
-
Vészterhes időket élünk. A szomszédunkban háború zajlik, aminek következményei az egész világot érintik: energiaválság, gazdasági válság és élelmiszerhiány fenyeget. A magyar kormány erején felül próbálja tartani a frontot, a józan ész alapján hozna és hozatna döntéseket, de a „jóember-őrület” süketté és vakká teszi az európai elitet. Hallgatom a tanácsaikat, miszerint fűtés helyett vegyünk fel még…